FN Blog / Nyomor széle / Élménybeszámoló
Nyomtatás Betűméret
Élménybeszámoló 2010-07-02 22:03:25
Szeretem hallgatni a gyerekeket. Amikor folyik belőlük a szó és egy szuszra sorolják az élményeiket. De van olyan, amikor hallgatva őket nagyon elgondolkodom. Mert élmény és élmény közt különbség van.

 

 

A kórházba megyek.

Most ő van soron a pártfogoltjaim közül.  8 éves. Úgy nézett ki, agyrázkódás lesz, mert elesett, de végül „csak” középfülgyulladás  lett   a diagnózis.

 

Az üres kórteremben az ablak melletti ágyon ül, lábát a fal és az ágy közé lógatja, néz ki az ablakon. Amint meglát, rögtön sírva fakad, ölel, zokog. Lassan megnyugszik, megnézi, miket vittem, orrot fújunk, beszélgetünk. Kérem, mesélje el, hogy került be. Egy mondatot mond, ez nem is fontos már. Inkább az előző estét akarja elmesélni. Mert az csuda érdekes és vicces volt…..

 

„ Az úgy volt, hogy … (a testvér), és …(a szomszéd), és …(unokatestvér) odavoltak rabolni. Na, nem otthon a faluban, hanem Újfaluban. Olyan vascsöveket raboltak, meg rezet is…. És aztán hazajöttek, és eldugták. De meglátták őket. És akkor éjszaka, lehet, hogy éjfél is elmúlt már, amikor mindenki aludt, jöttek a rendőrök. Kopogni akartak az ablakon, de hát nincs is ablak (kacag…) és akkor a szamár, amit apu nemrég vett, vagy cserélt, már nem tudom, és ott feküdt a fal mellett, felugrott, és akkor a rendőr úgy megijedt, hogy kiszakadt az útra az autóhoz….De aztán bejöttek, és kutatták a vasat. Azt is, ami az apué volt, pedig ő nem rabolta, hanem szokott errefelé vasazni, és eladja. Aztán azt nem vitték el..De a tesómnak mondták, hogy neki nem kéne rabolni, mert még most jött ki a börtönből, és most már olyan visszaeső, vagy mi… Tényleg, mibe esik vissza?...”

 

Próbálom neki megmagyarázni. Visszakérdezek, hogy lássam, megértette e. De már nem akar róla beszélni…Már sokszor láttam így elgondolkodva, elmerengve elhallgatni. Ilyenkor eszébe jut, hogy nem szabad mondani semmit. Az apja azt is megtiltotta, hogy elmondja nekem, ha részegen megveri. Amióta nyomát láttam, és megfenyegettem a szülőket.

 

Egyszer véletlenül elmesélte, hogy otthon azt mondták, nem szabad nekem mindenről beszámolni, mert nagyon ki fog kapni. És most megint elragadtatta magát.

Megértem. Fél. Inkább játszunk kicsit az elefánttal, amit kapott. Kibontunk egy csokit is.

Már nyugodt, önfeledten játszik.

Csak nekem van gombóc a torkomban.


Cimkék: gyerekek, bűnözés, élmények

Megosztás

6610 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Blogleírás

A blog gazdája, az fn.hu átmenetileg nem engedélyezi kommentek írását ehhez a bloghoz. Az utóbbi időben sok névtelen, gyűlölködő, érvek és gondolatok nélküli hozzászólás érkezett. Megértésüket köszönjük! Ha meg akarja osztani gondolatait a témával kapcsolatban velünk, az alábbi e-mail-címre írhatnak: nyomorszele@sanomabp.hu

Nap mint nap tapasztalom közvetlen környezetemben, hogy a mélyszegénységben élőknek esélyük, sőt reményük sincs a minőségi életre. Ismerem az oktatás, a szociális szféra és az egészségügy egymással párhuzamosan futó, egymást erősíteni képtelen programjait. Érzékelem a hivatali és az emberi szemlélet között tátongó mérhetetlen űrt. Azt akarom, hogy változzanak a dolgok, ezért kezdtem írni ezt a naplót.

Blogger

Név:
Életkor:
Foglalkozás:
Érdeklődési kör:
Egyéb:

Keresés

Blogértesítő - Nyomor széle

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről

Hirdetés